A Karib-tengeren j�runk, a XVIII. sz�zad elej�n. Jack Sparrow a t�rs�g egyik h�rhedt kal�zkapit�nya, j� sv�d�val �s tisztes �zletmenettel. Arany�let�nek azonban v�ge, amikor a gonosz Barbarossa ellopja haj�j�t, a Fekete Gy�ngy�t, �s Port Royalb�l elrabolja a korm�nyz� sz�ps�ges l�ny�t. Jack a le�ny gyermekkori pajt�s�val, Will Turnerrel a brit flotta leggyorsabb haj�j�n, az Interceptoron Barbarossa ut�n ered, hogy kiszabad�tsa Elizabeth-t, �s visszaszerezze a Fekete Gy�ngy�t. Nyomukban dagad� vitorl�kkal ott haj�zik Elizabeth jegyese, a j�k�p�, amb�ci�zus Norrington sorhaj�kapit�ny a brit haditenger�szet m�sik b�szkes�g�n, a Dauntlessen.
Will nem tudja, hogy Barbarossa kapit�nyon �s leg�nys�g�n �tok �l: egy titokzatos kincs megd�zsm�l�sa miatt �l� halottk�nt kell j�rniuk a tengereket mindaddig, am�g a kincs utols� darabj�t is vissza nem sz�ll�tj�k a hely�re. �s nem sejti azt sem, hogy Elizabeth elrabl�sa �sszef�gg�sben �ll azzal a k�l�n�s med�llal, amelyet �vekkel ezel�tt � adott a l�nynak.
Az Interceptor �s a Dauntless a rejtelmes Isla de Muert�ig k�veti Barbaross�t. Itt azt�n �sszecsapnak a kardok, �s egy v�gs�, nagy k�zdelemben eld�l, ki� lesz a rablott kincs, a haj�, valamint Elizabeth keze - �s hogy megt�rik-e v�gre a Fekete Gy�ngy �tka?

A film alap�tlet�t a Disney ark egyik k�zkedvelt l�tv�nyoss�ga adta, amely a karib-tengeri kal�zok �let�t mutatja be a l�togat�k sz�m�ra. A Disney St�di� vezet�i tudt�k, hogy egy ilyen l�tv�nyos �s romantikus t�rt�net filmre vitel�re tal�n Jerry Bruckheimer producer a legalkalmasabb, aki r�ad�sul mindig is szerelmese volt a kal�zfilmeknek, �s r�g�ta szerette volna letenni a n�vjegy�t ebben a m�fajban. Bruckheimer forgat�k�nyv�r�nak a Shrek k�t szerz�j�t, Ted Elliotot �s Terry Rossi�t nyerte meg, akik azzal az javaslattal �lltak el�, hogy a hagyom�nyos kal�zt�rt�netet term�szetfeletti elemekkel kellene izgalmasabb� tenni.
Rendez�nek Gore Verbinskit, A k�r �s A mexik�i rendez�j�t szemelte ki. “Im�dom a kal�zokat - mondja Verbinski. - A kal�zkod�s sz�momra nem annyira a rabl�sr�l, mint ink�bb a zabol�tlan szabads�gv�gyr�l sz�l. Abban a korban, amikor a kal�zok �ltek, kegyetlen t�rv�nyek uralkodtak, egy szelet keny�r ellop�s��rt fell�gatt�k az embert. Aki alacsony sorb�l sz�rmazott, �s boldogulni akart, k�nytelen volt �th�gni a szab�lyokat.”

A Bruckheimer-filmek h�resek arr�l, hogy mindig elk�peszt� szt�rpar�d�val k�nyeztetik a k�z�ns�get. “A n�z� im�dja a szt�rokat, de legf�k�pp azt szereti, ha kedvenceit szokatlan szerepk�rben l�tja viszont - magyar�zza Bruckheimer. - A f�szerepre olyasvalakit kerest�nk, akit senki sem v�rna egy Disney-filmben. A v�laszt�sunk Johnny Deppre esett. Aki ismeri �t, tudja, hogy nem k�nny� becserk�szni. Szt�rg�zsival nem lehet levenni a l�b�r�l, csak olyan munk�t v�llal el, mely m�v�szileg is kiel�g�ti. Ez�ttal szem�lyes okok is k�zrej�tszhattak abban, hogy igen mondott a felk�r�sre: a gyerekeit akarta meglepni ezzel az alak�t�ssal.”
A sr�cok biztos �lvezni fogj�k apuka alak�t�s�t, b�r Sparrow kapit�ny t�volr�l sem az a t�pus, akit p�ldak�p�l lehetne �ll�tani a gyerekek el�. Depp hatalmas amb�ci�val l�tott neki a szerep kidolgoz�s�nak. Teljesen �jszer� figur�t akart l�trehozni, �s megalkot�s�hoz a Rolling Stones legend�s git�ros�t, Keith Richardot haszn�lta modellk�nt. “Minden kornak megvannak a maga rockcsillaga. A XVII-XVIII. sz�zad� a kal�zok voltak” - magyar�zza.
Sparrow kapit�ny nagy ellenfel�t, a velej�ig gonosz Barbaross�t az Oscar-d�jas Geoffrey Rush alak�tja, aki ugyanolyan alaposs�ggal l�tott k�sz�lt a szerepre, mint Depp. Bonyolult karakterrajzot k�sz�tett az el�tkozott kapit�nyr�l, �s eg�szen a gyerekkor�ig visszamen�leg kidolgozta az �lett�rt�net�t.

Rush �s Depp m�ni�kus ig�nyess�ge a forgat�son is megmutatkozott: a felv�telek k�z�tt folyamatosan a k�t forgat�k�nyv�r�t ny�zt�k, �s jeleneteiket csiszolgatt�k vel�k.
“Geoffrey teljesen kisz�m�thatatlan - besz�l partner�r�l Depp. - Mindig v�ltoztat valamit a jeleneten, im�dja kiz�kkenteni �s �j �tletekkel zavarba hozni a partner�t; egysz�val szakasztott olyan, mint �n.”
Will Turner szerep�re Bruckheimer A gy�r�k ura Legolas�t, Orlando Bloomot k�rte fel. “�ri�si szerencs�vel m�g azel�tt siker�lt megszereznem, hogy kit�rt volta k�r�l�tte A gy�r�k ura-hiszt�ria” - mondja Bruckheimer.
“Orlando egy naiv, tisztess�ges fiatalember form�l meg, aki v�ratlanul egy �letvesz�lyes kaland kell�s k�zep�be cs�ppen, de meg�llja a hely�t, �s a t�rt�net v�g�re igazi f�rfiv� �rik. Az eg�sz filmben �v� a legnehezebb szerep” - dics�ri ifj� koll�g�j�t Depp.